Szerző: habo

Kínában őshonos. Nyitvatermő, lombhullató, díszfa. Levelei legyező formájúak, többnyire szabálytalanul bemetszettek. A levélnyélből erek villásan ágaznak szét. A fénytelen zöld levelek ősszel aranysárgára színeződnek. Kérge szürkésbarna, bordázott. Virágai aprók, sárgászöldek. Kétlaki növény. A mag húsos, szilva alakú, fiatalon sárgászöld, éretten narancsbarna. Belső része ehető.

Szép terebélyes, 20 m magasságot is elérő fa. Levelei világoszöldek, hasábszerűen osztottak, ritkásan, megnyúltan fogazottak. Lombleveleik 5-7 karéjúak, a középső csaknem párhuzamos élű, és valamennyi szálkába keskenyedően fogazott. A levélnyél megtörve tejnedvet ereszt. Az ikerlependék elérik a 6-10 cm-t. Fája világos, kemény és ellenálló.

Kelet-Ázsiában honos. Levelei szárnyaltak, 7-17 ovális-lándzsás, fényeszöld, fonákán szürkés levélkékből állnak. Virágai 1-1,5 cm-esek, krémszínűek, nagy kúpos bugákba tömörülnek. Húsos hüvelyei 5-8cm hosszúak, hengeresek, kopaszak, a magok között szabálytalanul befűzöttek.

Leheletkönnyed, kissé ernyőzött koronájú, lombhullató fa, levelei kétszeresen szárnyaltak. Virágai kis fejecskékbe tömörülve, hajtáscsúcsi fürtökben állnak, rózsaszínű porzószálakkal egészen különleges hatásúak. Lapus hüvelyei 8-15 cm hosszúak. Ázsiából származik.

Szétterülő lombkoronája, jó árnyékadó. Levelei tenyeresen osztottak, három, ötkaréjosak, 20 cm hosszúak. A levéllemez durván fogazott, színe fényeszöld, fonáka világosabb, fiatalon barna szőrcsomós. Kis termései gömbös terméscsoportokban csüngnek, magjait hosszú szőr repíti. Kérge pikkelyesen válik le, ez a jellegzetes mozaik mintásságát adja.

Magas termetű, Észak-Amerikai fa. A levéllemez alakja hasonlít a tulipánhoz, innen az elnevezés. Hajtásai beérve vöröslők, a rügyei oldalirányban lapítottak, a kérge szürkés. A virágok 6-8 cm szélesek, tobozszerű terméscsoportjuk hosszirányban leváló szárnyas termésekre hullik szét. Díszfaként ültetik.

Közismert, Európa szerte elterjedt, és termesztett, 6 m-re is megnövő bokor. Csomókban megjelenő, barnára érő nagy makkjait, zöld fellevelek /kupacs/ veszik körül. Levelei oválisak, csúcsban hegyesedők, kétszeresen fogazottak. A levelek nyele és a hajtások mirigyszőrösek. A porzós barkák már ősszel megjelennek. Makkja kellemes ízű, tápláló.

Mutatós, 30m-re megnövő Európa-szerte honos fa. Törzse fénylő fehér, ágai lehajlók, vékony vesszei, hajtásai hosszan csüngők. Levelei kicsik szív alakúak, fűrészesen fogazottak. Egylaki, egyivarú növény.

A Balkán-félsziget és a Déli-Kárpátok hegyi szurdokerdeiben honos. Pompás 30 m-re is megnövő fa. Világoszöld lombkorona, ezüstszürke, idővel repedezett kérge jellemző. Levelei 7-9 levélkéből állnak, páratlanul szárnyaltak, megdörzsölve aromás illatúak. A termés nagy, 4-5 cm-es csonthéjas. Fája értékes, ellenálló, szép rajzolatú.

Haragosan sötétzöld, szélesen kúpos fa vagy cserje, feltörő, majd szétterülő ágrendszerrel és sötétvörös kéreggel. Az 1-3 cm-es levelek felül sötét fényeszöldek, alul világosabbak. Nagy elterjedésű, de főként Ny-Európában él. A 2000 éves kort is megérheti. Kétlaki, egyivarú nyitvatermő növény. Virágai aprók, halványsárgák. A mag zöld színű, húsos, éretten piros magköpeny fedi. A magköpeny kivételével a…
Read more